A világbajnokságokra már hosszú évtizedek az Adidas készíti a labdákat, amik névvel is ellátott, egyedi labdák. A német sportszergyártó az Európa-bajnokságokat egyfajta készletkisöprésre használta sokáig, így fordulhatott elő, hogy a világbajnokság labdáit használták az európai viadalokon, és semmi egyedi, vagy épp új elgondolás nem született, egészen a 2000-es évekig. Labdatörténelem következik!
Névtelenség után dél-amerikai nevek
Az 1960-as, 1964-es és 1968-as Európa-bajnokságokon a korábbi világbajnokságok labdáit használták. 1970-ben lett először hivatalos labdája egy világeseménynek, ekkor az Adidas a Telstar Mexikót dobta piacra, amit a mexikói vb-n használtak. Az addigi Eb-k bevált szokását folytatva átvették a vb-labdát, a Telstar Mexikót, így az első hivatalos névvel ellátott Eb-labda egy dél-amerikai ország nevét viselte. Az 1972-es belga rendezésű tornán használt labda forradalmi újítás volt, nem hosszú csíkokból varrták, hanem öt-, és hatszögletű panelekből állítottak össze, illetve fekete-fehér mintát kapott, hogy a szintén fekete-fehér tévéközvetítéseken jobban látható legyen, mint elődei.
Négy évvel később, az 1976-os jugoszláviai Európa-bajnokságon szintén a legutóbbi vb labdáját vetették be, a Telstart. Ez ugyanúgy nézett ki, mint Mexikó nevű elődje, de más technológiával készült. Azért hogy kevesebb vizet szívjon fel a bőr, egy speciális műanyag réteggel vonták be. Ez a Durlast borítás ellenállóbbá tette a labdát az időjárási körülményektől. 1980-ban folytatva a szokást, a világbajnoki labdát használták, tehát az olaszországi Eb-n a Tango River Plate-et. Technológiai újítást nem hozott, de az új design hosszú évekig meghatározta a labdák külsejét. A fekete részek helyére ívelt háromszögek kerültek, amik fehér köröket hoztak létre. Ez a következő képen látható is.
Egyedi nevű Eb-labdák korszaka
A Tango márkacsalád hozta meg az első olyan labdát, ami már az Európa-bajnokság miatt kapott új nevet. Ez volt a Tango Mundial, az 1984-es franciaországi viadal bogyója. A varráson próbáltak ekkoriban változtatni a német sportszergyártónál, hogy minél kevesebb víz folyhasson a bőrpanelek közé, a kinézettel nem sokat tököltek, csak másolták a korábbit. A ’80-as években aztán áttértek a műbőr labdákra. Az 1986-os mexikói világbajnokságon debütált a műbor, az Eb-k történetében pedig két évvel később, 1988-ban Németországban, Tango Európa névvel. Ekkor még csak átnevezték a világbajnoki labdát, és a designt nem alakították európai hangulatvilágra. Így hozta össze az Adidas, hogy 1992-ben a dániai Európa-bajnokságon az Etrusco Unicót használták, amin etruszk motívumok díszelegtek. Ez a design az 1990-es olasz világbajnokságra készült, így tisztelegve az ókori itáliai nép előtt. Két évvel később tehát a dánok is ezt kapták meg.
Növekvő marketingérték = Egyedi design
Az Európa-bajnokságok egyre nagyobb érdeklődést váltottak ki, a létszám is egyre nőtt. 1996-ban Angliában már 16 résztvevő küzdött az Eb-címért. Ezzel együtt értelemszerűen nőtt a marketing értéke is az európai kontinensviadalnak, és ekkor már az Adidasnak is megérte, hogy egyedi labdát adjon ki az Eb-re, a Questra Europát. Szerkezetében olyan volt, mint a két évvel korábbi, ’92-es amerikai vb-labda, de valamiben mégis úttörő volt. Ez volt az első olyan laszti volt, ami színes volt. A designt az angol rózsa és az angol szövetség jelképe, a három oroszlán ihlette.
Az Eb-labdák életében a teljes áttörés 2000-ben következett be. Korábban az Adidas bár új nevet és egyedi designt használt már az Európa-bajnokságra, de az mindig a világbajnoki labda módosítása volt, nem egy új elképzelés. A belga-holland közös rendezésű Eb-re viszont egy teljesen önálló lasztit adott ki a német cég, a Terrestra Silverstreamet. Az elnevezés (ezüst folyam) a rendező országokban található rengeteg kis folyóra utal, és ezek hangulatát próbálja idézni a labdára nyomott ezüst mintázat.
Varrás nélküli labdák
2004 újabb jelentős mérföldkő következett, ekkor debütált a varrás nélküli labda először világeseményen. A paneleket hő ragasztással rögzítették, amivel elérték, hogy teljesen vízálló legyen. A küzdelem a varrásnál befolyó vízzel megszűnt. Az új technika design területén is új korszakot hozott el, mert a panelekre könnyebben és pontosabban tudtak mintát nyomtatni. A portugáliai Eb labdája, a Roteiro már így készült. Ezüstös-kékes alapszíne volt, ami az eget és a vizet szimbolizálta, míg a vonalak a térképek fokhálózatára utaltak, így tisztelegve a nagy portugál felfedező, Vasco da Gama előtt.
2008-ban az osztrák és svájci rendezéső Európa-bajnokságon a Telstar kinézetét dolgozták fel modern elgondolás szerint. Fekete körök, piros körvonallal, a neve pedig Europass lett. A szinte tökéletes gömb alakú laszti nem igazán tetszett a kapusoknak, sokat kritizálták. Utódja a lengyel-ukrán Eb-n a Tango 12 lett, amivel a német sportszergyártó szintén egy korábbi labdáját, a ’80-as évek Tangóját gondolta újra, modernebb köntösben. Ez már nem szitált annyira, mint az Europass, ezért kevesebb negatív vélemény jelent meg vele kapcsolatban. A 2016-os franciaországi Eb labdája zárja a lasztik sorát. Beau Jeu (szép játék) névre hallgat, Zidane mutatta be 2015 októberében. Erről a labdáról ide kattintva olvashatsz bővebben, remélhetőleg sok magyar játékos juttatja majd át a gólvonalon.
[…] hallgat. Sokáig fejlesztette az Adidas, de a formája továbbra sem változott, ez is kerek, mint ahogyan az elődei. Magyarul szép játékot jelent a neve, remélhetőleg ez minél több meccsre is elmondható lesz […]
[…] az Európa-bajnokságok labdáinál, úgy a hivatalos dalainál is azt tapasztalhattuk, hogy ameddig a létszám és az érdeklődés […]
Comments are closed.